Az utolsó nap

Újra a célegyenesben!

Mint mondtam, tanultunk a hibánkból és most nem hagytuk az utolsó pillanatra... Bár még nem küldtük el, a feladatok készen vannak. Az igazság az, hogy a múlt héten nagyon elfáradtunk. Kétszer voltunk bent az oviban és ez nagyon leszívta az energiánkat. Ugyanakkor nagyon nagy élmény volt. Olyan jó érzés volt, hogy nem felejtettek el minket...
Amikor másodszor mentünk az oviba (másik csoportban voltunk, mint először) egy kislány a négy barna hajú  közül megkereste Lilit és megölelte...:) annyira aranyos volt! Nem ez volt az egyetlen. Amikor hazafele mentem a városból, egy másik (kb.3,5 éves) kislány meglátott az utca túloldaláról és integetni kezdett! Tehát nem felejtettek el minket.
Szerintem nagyon fontos a kicsikkel foglalkozni, hiszen példamutatással tartozunk nekik. Olyan családokban, ahol nincs, aki jó példát mutasson, valahogy meg kell tanítani a gyerekeket a jó és a rossz megkülönböztetésére. És sajnos mindenhol vannak ilyen családok! Ennek a fontosságára csak az oviban döbbentünk rá... Egy nagyon tanulságos és fárasztó héten vagyunk túl. Jobbkor nem is jöhetne az őszi szünet. :) Köszönjük a versenyszervezőknek is az egy hét plusz időt!!!
Bár a szünetben sem fogunk unatkozni... Lassan már azt is elfelejtjük, hogy hogyan kell unatkozni! :) Az iskolamentes egy hétben vitanap lesz DIA (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) szervezésében és támogatásával. Ide is megyünk önkénteskedni, mert ez az egyetemistáknak szól ( de majd lesz nekünk is a jövő hónapban). Így a csapatból egy páran a suli büféjében fognak segíteni, és kisbabára vigyázni.

Jó őszi szünetet mindenkinek!