Újra a célegyenesben!
Mint mondtam, tanultunk a hibánkból és most nem hagytuk az utolsó pillanatra... Bár még nem küldtük el, a feladatok készen vannak. Az igazság az, hogy a múlt héten nagyon elfáradtunk. Kétszer voltunk bent az oviban és ez nagyon leszívta az energiánkat. Ugyanakkor nagyon nagy élmény volt. Olyan jó érzés volt, hogy nem felejtettek el minket...
Amikor másodszor mentünk az oviba (másik csoportban voltunk, mint először) egy kislány a négy barna hajú közül megkereste Lilit és megölelte...:) annyira aranyos volt! Nem ez volt az egyetlen. Amikor hazafele mentem a városból, egy másik (kb.3,5 éves) kislány meglátott az utca túloldaláról és integetni kezdett! Tehát nem felejtettek el minket.
Szerintem nagyon fontos a kicsikkel foglalkozni, hiszen példamutatással tartozunk nekik. Olyan családokban, ahol nincs, aki jó példát mutasson, valahogy meg kell tanítani a gyerekeket a jó és a rossz megkülönböztetésére. És sajnos mindenhol vannak ilyen családok! Ennek a fontosságára csak az oviban döbbentünk rá... Egy nagyon tanulságos és fárasztó héten vagyunk túl. Jobbkor nem is jöhetne az őszi szünet. :) Köszönjük a versenyszervezőknek is az egy hét plusz időt!!!
Bár a szünetben sem fogunk unatkozni... Lassan már azt is elfelejtjük, hogy hogyan kell unatkozni! :) Az iskolamentes egy hétben vitanap lesz DIA (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) szervezésében és támogatásával. Ide is megyünk önkénteskedni, mert ez az egyetemistáknak szól ( de majd lesz nekünk is a jövő hónapban). Így a csapatból egy páran a suli büféjében fognak segíteni, és kisbabára vigyázni.
Jó őszi szünetet mindenkinek!
A salgótarjáni Uzoni Péter Gimnázium csapata vagyunk az Online Demokrácia Activity versenyen!
2013. október 28., hétfő
2013. október 25., péntek
Pééénteeek!!!
Sziasztok!
Remélem hiányoztunk már! Nem nagyon írtam mostanában, de azért higgyétek el, hogy igyekszem...
Kedden szintén voltunk oviban, és megint tök jól sikerült. Már teljesen összeszoktunk a kicsikkel,- (két nap alatt nem rossz teljesítmény!)- és mindegyikőnk szerzett egy "legjobb barátot" magának.
Szerdán itt nálunk Salgótarjánban az Október 23-i forradalomról emlékeztünk meg úgy, hogy futottunk kb. 1.5 km-t. Én személy szerint nagyon elfáradtam.... Nem vagyok jó kondiban. :) De nem is ez a lényeg, hanem, hogy kifejeztük a tiszteletünket azok felé, akik ki akarták harcolni nekünk a "szabad országot", és nekik is hála, sokkal nagyobb szabadságunk van már nekünk, mint ami nekik volt.
Csütörtökön elkezdtük megírni a forgatókönyvet és az élménybeszámolónkat, amivel mára már végeztünk is. Végre nem az utolsó pillanatra hagyjuk a dolgot. Tanultunk a hibánkból.
Végül pedig péntek, azaz a mai nap... most éppen itt ülünk egy szobában, és a kvízen dolgozunk (...én meg a blogot írom...) ma estére meg is leszünk mindennel, és a hétvégénk szabad lesz. Aztán pedig élvezhetjük a szünetünket! Persze azért nem felejtkezünk meg közben sem a versenyről, és igyekszünk közben is frissen tartani az oldalainkat!
Mára ennyi! További szép napot nektek! :)
Remélem hiányoztunk már! Nem nagyon írtam mostanában, de azért higgyétek el, hogy igyekszem...
Kedden szintén voltunk oviban, és megint tök jól sikerült. Már teljesen összeszoktunk a kicsikkel,- (két nap alatt nem rossz teljesítmény!)- és mindegyikőnk szerzett egy "legjobb barátot" magának.
Szerdán itt nálunk Salgótarjánban az Október 23-i forradalomról emlékeztünk meg úgy, hogy futottunk kb. 1.5 km-t. Én személy szerint nagyon elfáradtam.... Nem vagyok jó kondiban. :) De nem is ez a lényeg, hanem, hogy kifejeztük a tiszteletünket azok felé, akik ki akarták harcolni nekünk a "szabad országot", és nekik is hála, sokkal nagyobb szabadságunk van már nekünk, mint ami nekik volt.
Csütörtökön elkezdtük megírni a forgatókönyvet és az élménybeszámolónkat, amivel mára már végeztünk is. Végre nem az utolsó pillanatra hagyjuk a dolgot. Tanultunk a hibánkból.
Végül pedig péntek, azaz a mai nap... most éppen itt ülünk egy szobában, és a kvízen dolgozunk (...én meg a blogot írom...) ma estére meg is leszünk mindennel, és a hétvégénk szabad lesz. Aztán pedig élvezhetjük a szünetünket! Persze azért nem felejtkezünk meg közben sem a versenyről, és igyekszünk közben is frissen tartani az oldalainkat!
Mára ennyi! További szép napot nektek! :)
2013. október 23., szerda
Mesedoki
Az óvoda látogatás után az egyik csapattag a kórházba ment mesét olvasni a K&H gyógyvarázs mesedoktor programmal. Ennek lényege az, hogy teljesen önként (nem papírozzák le) jelentkezel, és mész be egy kórházi gyerekosztályra mesét olvasni beteg gyerekeknek. Ugye megfordult a fejedben, kedves olvasónk, hogy most miért olyan nagy cucc ez? És amúgy is, a mese nem gyógyít meg...! Nos, ha ezt gondoltad, akkor most nagyon figyelj. Elmesélek egy történetet.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki ment mesét olvasni. A gyerekosztályon két kisfiú fogadta, de mint a fiúk általában, úgy ők is hamar megunták a storykat. Ekkor jött a doktor bácsi, aki meglepődve konstatálta, hogy jóval a látogatási idő után egy lány ül a játszószőnyegen... Persze kiderült, hogy ő a "mesedoktor". Mivel kevés gyerek volt, a lányt átkísérték az intenzív osztályra, ahol egy 7 éves kislánynak olvashatott mesét. A kislány már tíz napja a kórházban volt. A lépét vették ki. Amikor a mesedoki megérkezett, pont a szüleivel beszélt telefonon. Teljesen egyedüli betegként egész nap egyedül volt az ápolónővel. Ideje nagy részében mesét nézett. Mégis örült, amikor kiderült, hogy ez a lány hozzá jött, és mesét fog neki olvasni. Együtt kiválasztották a könyvekből a történeteket, és elkezdődött a mese est. Háromféle mesét sikerült kitárgyalniuk, mert az egyik úgy megtetszett a kislánynak, hogy háromszor elmeséltette, majd addig-addig mondta, amíg negyedszerre teljesen hibátlanul visszamondta...A többire nem is volt kíváncsi, így inkább beszélgettek. Kiderült, hogy öt testvére van, és a tizenhét éves nővére nemrég szült egy unokahúgit neki. Örömmel újságolta, hogy nemsokára hazamehet és megígérte, hogy otthon elmeséli a most tanult mesét a kis tesóinak.
A mesedoki egy órán át csak a kislánnyal foglalkozott. Beszélgetett vele, meghallgatta, megnevettette. Élményt tudott neki nyújtani, és egy kis színt vitt a kórház fehér falai közé. A kislány most elsős, és nagyon jó képességű, hiszen megtanult egy mesét fél óra alatt(ami nem kis sikerélmény). A következő napokban ha eszébe jut majd a mese, amit tanult, mosoly fakad az arcán, és vizsgálatokat is könnyebben át tudja majd vészelni...
Amikor a mesedoki végzett a "hangulatgyógyítással", a kislány alig akarta elengedni. Azzal a feltétellel távozhatott, ha előtte lefotózhatja, mert meg akarta mutatni az anyukájának a "nénit", aki olvasott neki. A kiszabott időnél fél órával tovább volt bent a lány, de mit tegyünk, a mesék birodalmában repül az idő ;)!
Persze nemcsak a kislánynak volt ez nagy élmény, hanem a meseolvasónak is. Hiszen megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor olyannak adsz és úgy, hogy a másik nem tudja visszaadni. Ez az önzetlenség.
Na, mit gondolsz, mennyit számít egy mese? Ugye nem is olyan jelentéktelen. Sokszor a legkisebb dolog a legértékesebb. Egy kis(tényleges)önkéntességgel rengeteg jót tudsz tenni. Ezzel a kis történettel arra akarlak bátorítani, hogy menj olyan helyre is önkénteskedni, ahol nem kapsz róla papírt. Mert az önkénteskedésben nem az a fontos, hogy minél hamarabb letudjuk, hanem az, hogy másoknak tudjunk úgy segíteni, ahogy nekik is jó.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki ment mesét olvasni. A gyerekosztályon két kisfiú fogadta, de mint a fiúk általában, úgy ők is hamar megunták a storykat. Ekkor jött a doktor bácsi, aki meglepődve konstatálta, hogy jóval a látogatási idő után egy lány ül a játszószőnyegen... Persze kiderült, hogy ő a "mesedoktor". Mivel kevés gyerek volt, a lányt átkísérték az intenzív osztályra, ahol egy 7 éves kislánynak olvashatott mesét. A kislány már tíz napja a kórházban volt. A lépét vették ki. Amikor a mesedoki megérkezett, pont a szüleivel beszélt telefonon. Teljesen egyedüli betegként egész nap egyedül volt az ápolónővel. Ideje nagy részében mesét nézett. Mégis örült, amikor kiderült, hogy ez a lány hozzá jött, és mesét fog neki olvasni. Együtt kiválasztották a könyvekből a történeteket, és elkezdődött a mese est. Háromféle mesét sikerült kitárgyalniuk, mert az egyik úgy megtetszett a kislánynak, hogy háromszor elmeséltette, majd addig-addig mondta, amíg negyedszerre teljesen hibátlanul visszamondta...A többire nem is volt kíváncsi, így inkább beszélgettek. Kiderült, hogy öt testvére van, és a tizenhét éves nővére nemrég szült egy unokahúgit neki. Örömmel újságolta, hogy nemsokára hazamehet és megígérte, hogy otthon elmeséli a most tanult mesét a kis tesóinak.
A mesedoki egy órán át csak a kislánnyal foglalkozott. Beszélgetett vele, meghallgatta, megnevettette. Élményt tudott neki nyújtani, és egy kis színt vitt a kórház fehér falai közé. A kislány most elsős, és nagyon jó képességű, hiszen megtanult egy mesét fél óra alatt(ami nem kis sikerélmény). A következő napokban ha eszébe jut majd a mese, amit tanult, mosoly fakad az arcán, és vizsgálatokat is könnyebben át tudja majd vészelni...
Amikor a mesedoki végzett a "hangulatgyógyítással", a kislány alig akarta elengedni. Azzal a feltétellel távozhatott, ha előtte lefotózhatja, mert meg akarta mutatni az anyukájának a "nénit", aki olvasott neki. A kiszabott időnél fél órával tovább volt bent a lány, de mit tegyünk, a mesék birodalmában repül az idő ;)!
Persze nemcsak a kislánynak volt ez nagy élmény, hanem a meseolvasónak is. Hiszen megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor olyannak adsz és úgy, hogy a másik nem tudja visszaadni. Ez az önzetlenség.
Na, mit gondolsz, mennyit számít egy mese? Ugye nem is olyan jelentéktelen. Sokszor a legkisebb dolog a legértékesebb. Egy kis(tényleges)önkéntességgel rengeteg jót tudsz tenni. Ezzel a kis történettel arra akarlak bátorítani, hogy menj olyan helyre is önkénteskedni, ahol nem kapsz róla papírt. Mert az önkénteskedésben nem az a fontos, hogy minél hamarabb letudjuk, hanem az, hogy másoknak tudjunk úgy segíteni, ahogy nekik is jó.
2013. október 21., hétfő
TeddyDE a Mackóvárban
Sziasztok!
Ma egy oviban voltunk, aminek a neve történetesen: Mackóvár. Miután eljöttünk akkor esett le, hogy milyen vicces is az, hogy a TeddyDE csapat a MACKÓvár oviba megy.. Nagyon otthon éreztük magunkat!
A csapatunk minden tagja kellőképpen elfáradt. A fiúk fociztak, mi lányok pedig a fogócskától kezdve át a bújócskán egészen az adj király katonáig mindenféle játékot játszottunk! (én még egy virágot is kaptam az egyik kis szívtiprótól!) Szerintem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy O:DA mentünk!
Ma egy oviban voltunk, aminek a neve történetesen: Mackóvár. Miután eljöttünk akkor esett le, hogy milyen vicces is az, hogy a TeddyDE csapat a MACKÓvár oviba megy.. Nagyon otthon éreztük magunkat!
A csapatunk minden tagja kellőképpen elfáradt. A fiúk fociztak, mi lányok pedig a fogócskától kezdve át a bújócskán egészen az adj király katonáig mindenféle játékot játszottunk! (én még egy virágot is kaptam az egyik kis szívtiprótól!) Szerintem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy O:DA mentünk!
2013. október 18., péntek
Hol szabadság van, ott szabadság van
Helló mindenkinek!
Ma azon gondolkodtam, hogy mégis mi értelme van ennek a versenynek? Ha egy kívülálló nézi, csak annyit lát, hogy egy csomó energiát fektetünk bele valamibe, amiért brüsszeli utat és technikai kütyüt akarunk. De valóban csak erről van szó? Ezen a versenyen sokkal fontosabb és értékesebb tapasztalatokat szerzünk a nyereményeknél. Hiszen a brüsszeli út egy idő után már csak egy szép emlék lesz! A technikai kütyük sem tartanak örökké...Akkor mégis mi értelme ennek az egésznek? Mi értelme annak, hogy minden időnket lefoglalja ez a verseny, és még álmodni is ezzel szoktunk. Arra jöttem rá, hogy amit itt kapunk (ha kitartóak vagyunk) az sokkal fontosabb bármilyen nyereménynél. Megtanulunk csapatban dolgozni. Ez önmagában szuper dolog. Képesek leszünk megbízni a másikban, mert az én munkám az ő része nélkül nem értékelhető. Mégse stresszelem, hanem rá merem bízni a dolgokat, mert egy támogató, biztató közegben a legjobb dolog jön ki az emberből. Már az első forduló alatt rá kellett jönnünk, hogy az egymásra mutogatás és az egymás hibáztatása helyett mindent meg kell oldani, és abból kell kihozni a legjobbat amink van. Csapattá kell formálódnunk, mindenkinek a legjobbat kell kihoznia magából, és bátorítani kell azt aki elfáradt. Ha egyszer megtanulunk csapatban dolgozni, azt nem felejtjük el, felnőttként nagy hasznát tudjuk majd venni. A jó munkahelyek, azok többségében olyan helyek, ahol sokat tudsz profitálni abból, ha képes vagy másokkal együtt dolgozni. Ezt ilyenkor jó megtanulni, amikor még van rá időnk, és még nincs valódi tétje. A másik ilyen megfizethetetlen dolog, hogy tinédzserként ismerhetjük meg a demokrácia gyakorlati oldalát, így képesek leszünk összehasonlítani a töri órán hallott másmilyen rendszerekkel. Amikor ez az összehasonlítás megtörténik, felértékelődik a demokrácia. Elkezdjük jobban méltányolni, hogy szabadon alkothatunk, lehet véleményünk, szabadok vagyunk. Van beleszólásunk annak az közösségnek a döntéseibe, ahol élünk. Képesek vagyunk jobbá tenni a városunkat, meg tudjuk valósítani az ötleteinket. Mindez a demokrácia nélkül megvalósíthatatlan lenne. Emlékezz csak vissza kitartó olvasónk, hogy Magyarországon nem mindig ez a rendszer volt. Ezt nem szabad és elfelejteni. Nagyon jó emlékeztetők a versek. Egy klasszikus példa:
:http://mkdsz1.freeweb.hu/n54/tor-157illyes.htm
:http://mkdsz1.freeweb.hu/n54/tor-157illyes.htm
Ugye jó, hogy nem így kell élnünk?! Szóval hálásnak kell lennünk és értékelnünk kell ezt a rendszert. Meg kell ismernünk ahhoz,hogy eredményesen tudjunk működni benne. Meg kell ismernünk a lehetőségeinket és erre nagyon jó ez a verseny. Most mondja valaki, hogy semmi értelme ennek az egésznek... :P
Nagyon-nagyon jó ez a verseny! Továbbra is olvassátok a blogot, várjuk a visszajelzéseteket!
Good night!
2013. október 16., szerda
Blog Action Day
Sziasztok!
Tudtátok, hogy ma van a Blog Action Day?
Minden évben a világ bloggerei összefognak, hogy egy fontos dologra hívják fel a figyelmünket. Most, hogy már nekünk is van blogunk, mi is csatlakozunk ehhez a nemes ügyhöz! Idén az emberi jogok a téma. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata itt olvasható, 1948. december 10-én fogadták el.
Olvassátok el ti is!
Tudtátok, hogy ma van a Blog Action Day?
Minden évben a világ bloggerei összefognak, hogy egy fontos dologra hívják fel a figyelmünket. Most, hogy már nekünk is van blogunk, mi is csatlakozunk ehhez a nemes ügyhöz! Idén az emberi jogok a téma. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata itt olvasható, 1948. december 10-én fogadták el.
Olvassátok el ti is!
Újra támadunk!!!
Sziasztok Mindenki!
A tegnapi napot kiadtuk pihenőnapnak, mert mindenkit megviselt, hogy az utolsó 5 percben sikerült leadni a linkeket. De mára kipihentünk minden fáradtságot, és újra összegyűlt a banda! Nekiveselkedünk a második fordulónak. Most egy cukrászdában ülünk, (abban, amit a videónkban is láthattatok) és beszéljük, hogy mit is kéne csinálni?Éppen beszél a mentorunk, én pedig itt pötyögök... Jönnek az ötletek!
A tegnapi napot kiadtuk pihenőnapnak, mert mindenkit megviselt, hogy az utolsó 5 percben sikerült leadni a linkeket. De mára kipihentünk minden fáradtságot, és újra összegyűlt a banda! Nekiveselkedünk a második fordulónak. Most egy cukrászdában ülünk, (abban, amit a videónkban is láthattatok) és beszéljük, hogy mit is kéne csinálni?Éppen beszél a mentorunk, én pedig itt pötyögök... Jönnek az ötletek!
2013. október 14., hétfő
Ééés megvan!!!
Meg kell cáfolnom a tegnapi bejegyzésem. A mai nap a srácok számára sokkal fárasztóbb volt. Tegnap este és egész éjjel dolgoztak a videónkon, egy szemhunyásnyit sem aludtak (szó szerint), így mára teljesen kiütötték magukat. :( És ha ez nem lenne elég, további nehézségek merültek fel a szerkesztéskor, ami miatt a 6-7. órában villámforgatást rendeztünk a suliban. Aztán ezt még össze kellett szerkeszteni stb...(sajnos nem vagyok nagy gépzseni, és a videószerkesztés sem az erősségem, de együtt érezni azért tudok :) ).
Az az érzésem, hogy a számtech-szakembereink nagyon kicentizték a határidőt. 19.55-kor kaptuk meg a linket, amit tovább tudtunk küldeni, a határidő pedig 20.00 volt. Az O:DA honlapján a verseny beküldős rész már csak a videó linkjére várt. Minden más fel volt töltve...aztán, amikor jött a link rekord sebességgel másoltuk és küldtük tovább. Kipróbáltuk milyen az idővel versenyt futni... Hát egyszer elment, de legközelebb kitalálunk valami más adrenalin fokozót vagy alkalmazzuk az alapszabály szankcióját, miszerint annak aki szórakozik vissza kell forgatnia az idő kerekét. Ennek a "határidős játéknak" túl nagy tétje volt...
De nézzük a pozitív oldaláról a dolgot, ezek után a csapat még összetartóbb lett. Most már tuti, hogy minden feladatot és helyzetet meg tudunk oldani, mindent tudunk kezelni. Azért ez nagy előny, nem?
Köszi a szurkolást! Továbbra is kövessetek minket, még egy jó ideig boldogítunk titeket... :)
Vége az első fordulónak, holnap kezdjük a másodikat!
DRUKKOLJATOK NEKÜNK!!! :)
És itt a videó:
Az az érzésem, hogy a számtech-szakembereink nagyon kicentizték a határidőt. 19.55-kor kaptuk meg a linket, amit tovább tudtunk küldeni, a határidő pedig 20.00 volt. Az O:DA honlapján a verseny beküldős rész már csak a videó linkjére várt. Minden más fel volt töltve...aztán, amikor jött a link rekord sebességgel másoltuk és küldtük tovább. Kipróbáltuk milyen az idővel versenyt futni... Hát egyszer elment, de legközelebb kitalálunk valami más adrenalin fokozót vagy alkalmazzuk az alapszabály szankcióját, miszerint annak aki szórakozik vissza kell forgatnia az idő kerekét. Ennek a "határidős játéknak" túl nagy tétje volt...
De nézzük a pozitív oldaláról a dolgot, ezek után a csapat még összetartóbb lett. Most már tuti, hogy minden feladatot és helyzetet meg tudunk oldani, mindent tudunk kezelni. Azért ez nagy előny, nem?
Köszi a szurkolást! Továbbra is kövessetek minket, még egy jó ideig boldogítunk titeket... :)
Vége az első fordulónak, holnap kezdjük a másodikat!
DRUKKOLJATOK NEKÜNK!!! :)
És itt a videó:
2013. október 13., vasárnap
Utolsó utáni simítások
Az elmúlt pár hétben ez volt a legfárasztóbb napom...és szerintem a csapat többi tagjának is. Már reggel 10-kor együtt voltunk, hogy az utolsó utáni simításokat elvégezzük. Ma a mentorunknak kimenője volt, (nem túl nagy számtech zseni, úgyhogy nem tudott volna segíteni :))ezért a csapatkapitányt boldogítottuk. A hangulat most is szuper volt, bár a szokottnál halkabban dolgoztunk. Nagyon izgulunk, hogy a videónk időre kész legyen, mert az egyik videóst egy másik verseny KÉT TELJES napra elérhetetlenné tette. De szerencsére "profi" eszközökkel vagyunk ellátva, így maximum 1-2 liter kávéra és kólára lesz szüksége a srácoknak (meg egy igazolt sulis napra) és hipp-hopp kész is van a videó!
A fiúk videót szerkesztenek, én blogot írok, a csapat többi tagja meg alszik helyettünk is. Ilyen a jó feladatmegosztás... :)
Mára ennyit. Holnap suli és aludni is kéne valamikor, úgyhogy megyek. Szurkoljatok nekünk a videóért!
Jó éjt mindenkinek!!!
Versünk
Rátaláltunk egy versenyre, minek neve: TeddO:da
Milyen vicces -gondolkodtam: Mit tegyek én, és hova?
Odateszem magamat minden ügyre, ha lehet
Pláne, ha van hozzá kóla, fanta és… piskótaszelet.
Csapatunkat jellemzi a jókedv és a szeretet,
Nézz be hozzánk minden nap, ha teheted.
Megbánni úgysem fogod, az unatkozás kizárt,
Ebben a versenyben kizárt a láblógatás.
Ha kedvet kaptál többet tudni erről,
Kövesd a blogunkat ettől a perctől!
Lájkolj minket a facebookon, nézz minket a youtube-on
Írj véleményt e-mailünkre, pendülj velünk egy húron!
Milyen vicces -gondolkodtam: Mit tegyek én, és hova?
Odateszem magamat minden ügyre, ha lehet
Pláne, ha van hozzá kóla, fanta és… piskótaszelet.
Csapatunkat jellemzi a jókedv és a szeretet,
Nézz be hozzánk minden nap, ha teheted.
Megbánni úgysem fogod, az unatkozás kizárt,
Ebben a versenyben kizárt a láblógatás.
Ha kedvet kaptál többet tudni erről,
Kövesd a blogunkat ettől a perctől!
Lájkolj minket a facebookon, nézz minket a youtube-on
Írj véleményt e-mailünkre, pendülj velünk egy húron!
2013. október 12., szombat
Utolsó simítások
Ma a mentorunknál gyűltünk össze, hogy elvégezzük az utolsó simításokat, és persze, hogy megcsináljuk a várva-várt videót is. Elég nehéz volt hozzálátni, mert azzal voltunk elfoglalva, hogy az asztalra kitett süti állandóan szaporodik, ezért kötelességünknek éreztük, hogy eltüntessük azokat. Így egy kicsit később sikerült elkezdeni a tervezettnél, de nem bánjuk, mert végül minden jól sikerült, ráadásul a vártnál hamarabb fejeztük be. Hála a mentorunknak, nem volt egyetlen perc sem, hogy ne lettünk volna jókedvűek. Mindig gondoskodik róla, hogy még véletlenül se lankadjon a lelkesedésünk, hol egy forrócsokival, hol sütivel, hol ötletekkel, hol pedig azzal, hogy a legnagyobb napsütésben síszemüvegben állít be hozzánk! :) Nagyon jó nap volt, és jól haladtunk, hála a srácoknak, akik a legjobb tudásuk szerint csinálják a videóinkat! De még nem vagyunk készen, úgyhogy drukkoljatok nekünk, mert közel van a leadási határidő! :D
Logó
KÉSZEN VAN A LOGÓNK! Ez már végleges. :)
A logónk sok megpróbáltatáson ment keresztül, hisz a nevünk sok mindent megszabott, de kapcsolódnia kellett a versenyhez.
4 darab logó készült, de mindegyikben találtunk valami kifogást. Szerencsénkre van a csapatban egy Leti, aki nagyon szeret rajzolni, és nem okozott neki nehézséget, hogy ennyiszer újrarajzolja, és kijavítsa a mi kívánságaink szerint, ami persze napról napra változott! Végül 5. próbálkozásra megalkottuk közös erővel a logónkat.
Az alapötlet a csapatnévből ered. Már a nevünk is egy szójáték eredménye, a Tedd:Oda versenyen a TeddyDE csapatként, valami nagyon ütőset akartunk alkotni. A Teddy-ről mindenkinek a teddy-maci jutott az eszébe, viszont ott volt a DE utótag, ami a demokráciára utal. Na, akkor ezt a kettőt kellett egy képbe összegyúrni, és hozzátenni az egyéniségünket. Szóval a lecke fel volt adva...
Az első logótervet a rajzolója vetette el, a második próbálkozás túl cukira sikerült. Azt akartuk, hogy fiatalos, vagány és egyben komoly is legyen. A harmadik és negyedik vázlat közötti különbség csak egy betű... de az nagyon fontos volt! Viszont ez sem lett tökéletes: az egyéniség még mindig hiányzott. Ekkor jöttek a mentőötletek: legyen a felirat graffitis, olyan macit rajzoljon Leti, amit nem kevernek össze más figurákkal. Ez a rajz végre tükrözte az egyéniségünket, egyszóval: végre valahára meglett a logónk!!!
A logónk evolúciója:
Az alapötlet a csapatnévből ered. Már a nevünk is egy szójáték eredménye, a Tedd:Oda versenyen a TeddyDE csapatként, valami nagyon ütőset akartunk alkotni. A Teddy-ről mindenkinek a teddy-maci jutott az eszébe, viszont ott volt a DE utótag, ami a demokráciára utal. Na, akkor ezt a kettőt kellett egy képbe összegyúrni, és hozzátenni az egyéniségünket. Szóval a lecke fel volt adva...
Az első logótervet a rajzolója vetette el, a második próbálkozás túl cukira sikerült. Azt akartuk, hogy fiatalos, vagány és egyben komoly is legyen. A harmadik és negyedik vázlat közötti különbség csak egy betű... de az nagyon fontos volt! Viszont ez sem lett tökéletes: az egyéniség még mindig hiányzott. Ekkor jöttek a mentőötletek: legyen a felirat graffitis, olyan macit rajzoljon Leti, amit nem kevernek össze más figurákkal. Ez a rajz végre tükrözte az egyéniségünket, egyszóval: végre valahára meglett a logónk!!!
A logónk evolúciója:
2013. október 8., kedd
2013. október 1., kedd
Bepillantás a kulisszák mögé...
Kedves Mindenki! ( aki olvassa...)
Vajon ki vagy, aki ennyire kíváncsi vagy ránk? Úgy örülünk, hogy erre jársz és a hangunk nem néma falakba ütközik...
No, beavatlak a versenyünk kulisszatitkaiba.
A Teddoda (http://www.teddoda.hu/ Online Demokrácia Activity) apropójából készül ez a blog is most, és minden más. Pl. egy videó. Egy egész délután forgattunk cukrászdában, kint az erdőben, meg persze a suliban. Ha kész lesz, megmutatjuk Neked itt, és jobban megismerhetsz minket.
Aztán... haladunk az alapszabály szerkesztéssel. Már csak néhány simítás és kész! Hogy mennyi mindenen gondolkoztunk, míg megcsináltuk! Nem is tudtuk, hogy az együttműködést, ha szabályokba akarjuk foglalni, mennyire bonyolult. Már csak be kell tartani! (De akkor is jól járunk, ha néha valaki nem tartja be, mert akkor kapunk forró csokit, meg ilyeneket....) Ja! Hogy nem érted?! Majd később minden világos lesz, ha ezt a dokumentumot is föltölthetjük.
ÉS itt az utolsó nagy feladat: a logótervezés. Ezzel meggyűlt a bajunk. Mikor a versenyre jelentkeztünk, jó ötletnek tűnt a játék a "teddide-teddoda" kifejezésekkel, de így, hogy TeddyDE olyan bonyolult lett! Nem győz Leti (Illés Letícia) skicceket gyártani. Kb. az 5. alkotásnál járunk, ötletből meg az 500-nál. Ez a maci túl gyerekes ilyen komoly kihíváshoz. :-( Sebaj... megoldjuk)
Kedves Olvasó! Búcsúzunk mára. Örülünk, hogy erre jártál! Szeretettel látunk máskor is!
De Teddy
Vajon ki vagy, aki ennyire kíváncsi vagy ránk? Úgy örülünk, hogy erre jársz és a hangunk nem néma falakba ütközik...
No, beavatlak a versenyünk kulisszatitkaiba.
A Teddoda (http://www.teddoda.hu/ Online Demokrácia Activity) apropójából készül ez a blog is most, és minden más. Pl. egy videó. Egy egész délután forgattunk cukrászdában, kint az erdőben, meg persze a suliban. Ha kész lesz, megmutatjuk Neked itt, és jobban megismerhetsz minket.
Aztán... haladunk az alapszabály szerkesztéssel. Már csak néhány simítás és kész! Hogy mennyi mindenen gondolkoztunk, míg megcsináltuk! Nem is tudtuk, hogy az együttműködést, ha szabályokba akarjuk foglalni, mennyire bonyolult. Már csak be kell tartani! (De akkor is jól járunk, ha néha valaki nem tartja be, mert akkor kapunk forró csokit, meg ilyeneket....) Ja! Hogy nem érted?! Majd később minden világos lesz, ha ezt a dokumentumot is föltölthetjük.
ÉS itt az utolsó nagy feladat: a logótervezés. Ezzel meggyűlt a bajunk. Mikor a versenyre jelentkeztünk, jó ötletnek tűnt a játék a "teddide-teddoda" kifejezésekkel, de így, hogy TeddyDE olyan bonyolult lett! Nem győz Leti (Illés Letícia) skicceket gyártani. Kb. az 5. alkotásnál járunk, ötletből meg az 500-nál. Ez a maci túl gyerekes ilyen komoly kihíváshoz. :-( Sebaj... megoldjuk)
Kedves Olvasó! Búcsúzunk mára. Örülünk, hogy erre jártál! Szeretettel látunk máskor is!
De Teddy
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)